~ A késő este ~

Lementem a vacsorára és láttam hogy minden ki van díszítve és egy hatalmas asztal volt a konyha közepén. Peti mellé ültem és elkezdtünk enni majd fennt a szobából hallottam hogy csörgött a telóm .
 - Egy pilanat valaki hív, mingyárt jövök.
 - Oké -mondta Peti és apukája (mivel Peti anyukája nem volt otthon. együzleti úton volt)
Majd amikor felértem a szobámba megnéztm ki hív.
Laura hívott (Noncsi egyik barátnője)
 - Szia Laura.
 - Szia itt Noncsi csak a Laurájéról hívlak mert nincs kéznél a telóm.
 - Szia Noncsi miért hívsz?
 - Háát...csak...ugy...
 - Peti miatt ugye??
 - Ahamm... mesélj mi volt Petivel?
 - Cajj Noncsi majd később még felhívvlak mert most félbeszakítottál egy fontos pillanatot ugyhogy szia.
 - Oké.. szia.
Visszamentem és leültem az asztalhoz, folytattam az evést az étel nevét pontosan nem tudom (mert valami olasz név) de szerintem sült bárány volt. Végeztünk a vacsorával majd lefürödtem,fogatmostam és lefeküdtem mikor egyszercsak úgy kb. hajnali 2 óra volt amikor felébredtem az ajtókopogásra.
 - Kiaz? suttogtam "hangosan". - majd kinyitottam az ajtót.
 - Pssztt... Peti vagyok.-suttogta.
 - Szia mit akarsz ilyen későn? - suttogtam félálomban még.
 - Nem jönnél ki veéem az udvarra, illetve a kerbe egy kicsit?
 - Ilyenkor?
 - Ahha. Valamit akarok mutatni.
 - Jóójóó oké de csak akkor ha nem leszünk kinnt sokáig mert nagyon álmos vagok.
 - Oké csak gyere - majd lekísért a lépcsőn :).
Kimentünk a kerbe. Korossötét volt.
 - Csukd be a szemed! Mindjárt jövök  - mondta relytéjesen Peti.5 másodperc mulva ujra hallottam a hangját mellettem.
 - Mostmár kinyithatod a szemed!
 - Asztaaa..... *-* - Én csak ámultam bámultam Pet felkapcsolta a sok égősort ami egy hatalmas fán volt rajta egy bunkival/faházzal. - Eláll a szavam is :o :o :o ez gyönyörűű...
 - Tudoom :D, gyere menjünk fel a létrán a faházba
És megláttam hogy a faháznak az elején az volt írva égőkkel hogy "Szeretlek"
 - Peti ez itt mind szép és jó, de tudod hogy nem lehet... - és megcsókolt. - Abbahagynád ezt?
 - Mit? Hogy folyton elhallgattatlak
 - Igen.És hogy ez miatt soha nem tudom elmondani amit akarok - mondtam viccesen mérgelődve :D.
 - Oké sajnálom. - majd szomorúan lehajtotta a fejét. - És a kezemet az arcára tettem és mélyen a szemébe néztem majd ezt mondtam:
 - Ha nagyon szeretsz engem akkor nem adod fela barátságunkat a szerelemért!
 - Egyetértek, sés igazad van, ha te így döntessz akkor én nem ellenzem.
 - Nah de mostmár visszamegyünk aludni?
 - Persze menjünk de...
 - De?
 - Alhatok nálad vagyis a te szobádba?
 - Őhmm...Háttt.... Persze. - majd átkarolta a vátllamat az egyik kezével és mint egy haver és bementünk :D