~ A baleset.... a kórházban...és utánna ~

 - Noncsi, nyugi, tud magára vigyázni.
 - De...de...
 - Nahjóó menjünk innen! és ha a házamhoz érünk mindenki legyenszives hazamenni, kivéve Márkék. - Mondtam majd felhívtam petit.:
 - Peti, vedd fel, vedd feel.... mondogattam amikor kicsengett.
 - Halló?
 - OMG jólvagy?
 - Igen, miért?
 - Hol vagy most?
 - Öhm.. az egyik utcába vagyok nem messze a malomtól.
 - És mért mentél el?
 - Mert már unatkoztam.
 - Gyere vissza kérlek, a Noncsi már itt sír meg eggódik hogy hol vagy!
 - Mi? Hisz azt mondta hogy látni sem akar, mer hogy csak kényszerből jár velem.
 - Sa-sajnálom csak azt akartam hogy boldog legyél, éshogy ő is boldog legyen.
 - Nemérdekelsz, és nem megyek vissza.
 - Ne mondj ilyent.Akkor vajon miért sír a Noncsi?
 - Hát tuti nem miattam!
 - Tévedsz! Mert igenis miattad, mert veled akar lenni.
 - Akkor miért mondta amit mondott?
 - Hát, nem azért hogy "elkergessen". Csak gyere vissza kérleek!.
 - Nem! Nem megyek.
 - Kérlek, bármit megteszek hogy visszagyere...
 - Hát...Jó.. Visszamegyek.
 - Ó dejóó, Várunk és siess!
 - Oké szia.
 - Szia.
Letettem a telómat és szóltam a többieknek.
 - Ne menjünk még! Várjuk meg Petik.
 - Oké - mondta mindenki egyszerre.
 - Mégis csak visszajön? - mondta Noncsi.
 - Igen :D
Vártunk 10 percet mire Peti visszajött.
              *Peti szemszöge*
Már aromos malomba értem, mikor az utolsó lépcsőn mentem fel a padlástérhez.
 - Sziaztok.
 - Szia Peti - kiáltott fel Noncsi és odafutott hozzám majd megölelt.Én meg csak kérdően néztem rá
 - Mivan?
 - Semmi csak olyan furi vagy.
 - Furcsa hogy tetszel, és szeretlek?
 - Szóval mégis?
 - Nem azért mondtam hogy elmenj.
 - Jah :( bocsi.
 - Ez már nem fontos... a lényeg hogy visszajöttél és jól vagy :D.
 - Amint látod még élek.
           ***************
 - Szerintem menjünk.
 - Oké menjünk.
Elmentünk hozzám közben már mindenki hazament. Én, Márk, Klau és Harry elmentünk hozzám.Noncsi és peti addig elmentek sétálni. Mikor hazaértünk bementünk a szobámba gépeztünk, és zenéthallgattunk. Lementem a Nappaliba mert otthagytam a telefonomat. Épp akkor jöttek be az ajtón Noncsi.
 - Hali Noncsi.
 - Szia :D és a többiek?
 - Fennt vannak a szobámba.
 - Jah értem.
 - És te? hogyhogy egyedül jöttél?
 - Most jöttem haza, mert valami miatt haza kellett mennie.De annyira jó volt vele meg minden....Imádom - ábrándozott Noncsi.
 - Ki vagy te és hová tüntetted a régi Noncsit?És hogyhogy már nem utálod Petit?
 - Nemtudom, lehet hogy csak elvakított a szerelem.
 - Az tuti. :D Nem jössz te is fel?
 - De csak elöbb megnézem nem e hívott még anya.
 - Oks.
Felmentem a szobámba és láttam hogy be volt csukva az ajtó és csak az hallatszott bentről hogy: "Csókot!Csókot!Csókot'Csókot". Azt gondoltam Biztos Márknak és Klaunak mondják de tévedtem. Benéztem a kulcslyukon, és egy hihetetlen, látszólag hitetetlen dolgot láttam, hogy Harry és Klau (??) csókolóznak (!?)
Mire én berontottam az ajtón.
 - Harry Ezt meg miért? - Csak ezek a hangok jöttek ki a számon, és gyorsan eltávolodtak egymástól.
 - Ez nem az aminek látszik.... - mondta Harry majd becsaptam a szobaajtót és lefutottam a lépcsőről majd gyorsan felvettem a cipőmet és kimentem.Elfutottam a garázsig a biciklimhez és gyorsan elkezdtem menni a romos ház útja felé. Mikor odaértem a malomhoz, bementem és a legfelső emeletre rohantam. Csak folyt a szememből a könnyek, csak sírtam és sírtam. Néztem a csillagos eget  a lyukas tetőn át és gondolkodtam vajon mért tette ezt Harry. Már nagyon sötét volt ls kezdett hideg is lenni, ezért viszamentem a biciklimhez és elindultam hazafele.Mentem át az egyik úttesten és egy nagy fényességet láttam, majd minden elsötétült.
*Eközben Harryéknél:
*Harry szemszöge*
Mikor Dia elment, rögtön futottam utánna, de nem értem utol mikor az uzolsó utcasarkon lefordult, már nemtudtam követni.Hirtelen szirénázó hangot hallottam az útról és egy mentőautó megállt mellettem.Hirtelen nagyon megijedtem.
 - Kérem szálljon be! - mondta a mentős és én be is szálltam mellé az ülésre - Ismeri Diana Roosevelt-et?
 - Igen, miért mi történt vele? :o
 - Nos, azt még nemtudom, de hívtak hogy menjek érte a Rohonczsi utcába.
 - OMG jézusom! Akkor siessünk.
Gyorsan oda is értünk és egy lányt láttam a földön heverve, csak reménykedni tudtam hogy nem Dia az. Közelebb mentem hozzá, és láttam hogy egy vértócsában fekszik és egy srác fogja a kezét. Én is odafutottam hozzá és láttam hogy Dia volt az. Gondoltam az a srác hívta a mentőt is.
 - OMG Diaa!!!!! NEEE!!! Tarts még ki.Gyorsan Hozd a hordágyat! - mondtam a mentősnek.)
 - Van még pulzusa, de alacsony és sajnos fel kell tennem infúzióra.
 - Jó oké - mondam dadogva és fogtam közbe Dia kezét. Mikor a kórházhoz értünk röktön bevitték műteni én csak fel alá járkáltam a folyosón idegesen. Kijött egy doktor a műtőszobából és odarohantam hozzá.
 - Hogyvan Dia? Milyen az állapota? Ugye meg fog gyógyulni!?
 - Dia állapota súlyos koponyatörés és kéz illetve csuklótörést szenvedett. A koponyatörést meg kell műteni.
 - Úsiten, és ugye a törés szintje nem halálos?
 - Nem, ezt meg lehet műteni akadályok nélkül.
 - Huhh... akkor jó.
 - De lehet hogy megsérült az agya és emlékezet vesztés is érhette szóval lehet hogy az elműlt fél vagy egy évre nem fog majd emlékezni.
 - Jajnee.... - mondtam már könnyes szemmel.
 - Nagyon sajnálom, a műtő orvosok mindent megtesznek hogy épségben megtudják műteni, mert már megy a műtés.
 - És meddig fog tartani?
 - Fél óráig, de utánna még az altató hatása alatt lessz 2 órán át. Addig menjen el, közölni a híreket róla a szüleivel vagy ilyesmi.
 - Rendben, köszönöm az információkat.
 - Nincsmit.
 - Viszlát. - mondtam mikozben a lifthez mentem, majd bementem és  a földszintre mentem. Felhívtam Noncsit.
 - Szia Harry.
 - Hali, figyelj Dia tegnap balesetet szenvedett és most műtik és lehet hogy agykárosodást szenvedett és nemfog emlékezni az emlékezetére az elmúlt 1 év eseményeire - mondtam már zokogva.
 - Mi??? NANEEEEEE...NEM NEM NEM NEM NEM ilyen nincs!!!!!! ez nemlehet igaaaz!!
 - Igen, de sajnos ez igaz és minden az én  hibám :'(.
 - Ez nemigaz! nem te vagy a hibás és nem is a Dia!hanem a sors.
 - Jah, :'( gyere a kórház elé légyszííí.
 - Oké sietek.
 - Oks szia.
 - Szia - majd letettem a telót. pár perc mulva jött noncsi, majd elmentünk hozzá és bemutatott a szüleinek erre azthitték hogy a pasija vagyok -.-" de megértették a történetünket. Később elmentünk a parka majd Noncsi felhívta Dia szüleit a hírről.Későbbújra bementünk a kórházba De Dia még mindig aludt. Kimentem egy pillanatból a kórházból, és megpillantottam a közelben lévő virágárust, és vettem tőle egy csokor rózsát, majd visszamentem Diához és míg aludt az ágya mellett lévő szekrényre tettem benne egy cetlivel.Fél óra mulva már a szülei is megérkezdtek és láttam a kórterem ablakából hogy kezd ébredezni és a szülei röktön bementek hozzá. Én nem mentem be hanem inkább "haza" mentem a fiukhoz.
 - Hé Harry mi a baj? - Kérdezte Zayn mikor sirva léptem be  a házba
 - Semmi, csak Dia kórházban van.
 - Mi? :o ez most komoly? - kérdezte mindenki.
 - Aha :(.
 - És te miért nem vagy mellette?És egyátalán mi történt?
 - Balesete volt, biciklizett és elütötte egy kocsi.És aztmondták az orvosok hogy betörött a koponyája és lehet hogy emlékezetvesztés érte és kihagyta az elmúlt egy év eseményeit.
 - Szegényke.. :( és mikor fogsz bemenni hozzá?
 - Amíg kórházban van addig nem találkozok vele, hisz lehet hogy arrasm emlékszik ogy ki vagyok, mertmár kerek egy éve járunk és épp ezt az évet felejti majd el.
 - Hogy mi???
 - Miértelme van hogy vele legyek ha számára idegen leszek?
 - Jó oké megértjük - mondták egyszerre
*********************************************************************************
 ****Dia szemszöge:****
Mikor felébredtem egy fehér szobában találtam magam, azthiszem egy kórteremben egy kórházba mert szúrós klór szag volt.Körülnéztem, és a mellettem lévő szekrényeny egy csokor vörös rózsát láttam, majd odanyúltam érte. Megpillantottam benne egy cetlit mire ez volt irva:"Szeetlek! Kérlek ébredj fel" névtelenül volt ráirva de jól esett hogy valaki szeret, bár nemtudom ki az.Ekkor bejött anyu és apu hozzám.
 - Sziaztok - mondtam rekedtesen
 - Szia kincsem - jött oda anya és megpuszilt.majd ugyanígy tett apa is.
 - Anya, nemtdod hogy ki tette ide ezt a csokor rózsát?
 - Fogalmam sincs.
 - Egyátalán mit keresek itt? mik ezek az izék a kezemen? (infúziók) És mégis mért van begipszelve a csuklómnál? És mért zúg a fejem,
 - Biciklibaleseted volt. Elütött egy kocsi.
 - Ezt nem hiszem el, ilyen nincs :@@
 - Nyugodj meg, csak pihenk. Most ez a legfontosabb.
 - Még meddig kell ittmaradnom?
 - Legalább egy hónapig.
 - Jajj..nemáár. De ugye a biciklim nem törött össze?
 - Nem, csak ujra kell festeni aztmondta apád.
 - Jah.. oké.
       *1 HÓNAP MULVA*
 - Szia Dia :D - jöt be noncsi a kórterem ajtaján mikor kezdtem összepakolni a dolgaimat mivel már meggyógyultam és hazamehettem.
 - Szia Noncsi - majd átöleltem - derég láttalak :D hogyvagy?
 - Én is téged, am jól vagyok am mikor jöhetsz haza?
 - Már csak a papírokra várok.
 - Oké. addig ittmaradok :D.
 - Jó :).
Vártunk 20 őercet mire az egyik orvos bejött és odaadta a papírokat és hazamentünk a Noncsival.
 - Ha hazaértünk mutatok valamit - mondta Noncsi.
 - Okés :DD
Negyed óra alatt hazasétáltunk majd felmentünk a szobámba. Gyors átöltöztem és elindultunk arra a megbeszélt helyre amit Noncsi akar mutatni.
 - Nah hova megyünk?
 - csak kövess - mondta mikor már egy gátnál voltunk.egyszercsak kiértünk egy romos épülethez.
 - Ez egy romos....
 - Malom, igen, na gyere - majd megfogta a kezem és behúzott az egyik bejáraton.
 - Olyan Dejavu érzésem van. - mondtam mikor körülnéztem és az egyik ablakon kinéztem. - Király ez a hely.
 - Aha, tudom :D.
Hirtelen magam elé bámultam és gondolkoztam, és gyorsan minden az eszembe jutott, visszakaptam az emlékezetemet.
 - KÖSZIII NONCSIII!!!!! - kiabáltam neki majd szorosan megöleltem.
 - Mégis mit? - kérdezte értetlen fejjel majd lefutottam a lépcsőn.
 - Visszahoztad az emékezetemet! - kiabáltam hátrafele neki.
 - Igazán nincsmit :D de hova mész?
 - Harryhez - majd a Noncsi is utánam futott.
 - Oké
Kifutottunk  a malomból, és én egyenesen a 1D lakra futottam de noncsi lemaradt ésmár nem is láttam hol van mire odaértem. Odamentem az ajtó elé és becsöngettem, bíztam benne hogy ittvannak és Harry nyitott ajtót.
 - Szia Dia..... - majd nekirohantam és megcsókoltam miközben a földön landoltunk xD.
 - Hé csak ne elöttünk.. - mondta egy ismerős h ang mikor leszáltam Harryről és Láttam hogy Louis-ék vannak mellettünk ésrügtön megöleltem őket.
 - Ki ez a lány? - kérdezte viccesen Harry.
 - Visszatért az emlékezetem, Noncsinak köszönhetően :)
 - Ó.. :') dejó :D és ő hol van?
 - Lemaradt mikor idefutottam.
 - Á értem.
 - Hé skacok nemjöttök enni?- kiabált Niall a konyhából.
 - Jó menjünk de ha megint pizzát rendeltél.... - mondta Harry
 - Nyugi Harry most én csináltam a kaját. - Mondja Niall.
 - Jó oké.
 - Nah menjünk Harry - mondtam.
 - Jó.
~ Sziaztok ujra :D ittvan a kövi rész, és ahogy ígértem hosszabb lett :D ehez a részhez csak 13 megtekintést kell várnom és hozom a kövi részt és aki akar komizhat is;) ~

~ Part 2. Halloween a malomban ~

 - És csak mi menjünk?
 - Nem, hanem, a Noncsi, Peti, Márk, Klau meg még akik a környéken vannak haverok.
 - Jó oké benne vagyok :D.
Megfogtam a laptopomat felmentem fészre, és kiirtam az egyik csoportba hogy "mindenki aki a környéken lakik és aki akar az jöjjön a  romos malomba ma 0:00-kor" vártam 20 percet éa megzétem, legalább húszan lájkolták és 15-en komiztak akik ott lesznek. Beleértve Noncsi,Peti, Márk, Klau és furcsa módon Angelika is akiről már rég nem hallottam de nem érdekelt. már 23:00-volt mikor elmentünk enni Harryvel, addig a Noncsiék  felmentek a szobámba. Amint végeztünk az evéssel (noncsiék is ettek) bekapcsoltam a TV-t. Épp a híreket mondták be, de el akartam kapcsolni mert utálom a híradókat és Harry kivette a kezemből a távirányítót.
 - Mi?
 - Csak figyeld mit mondanak! - mutatott a TV-re
"Figyelem, ma Halloween éjszakáján 2 embert is elraboltak nemrég.SENKI SEM MENJEN AZ UTCÁRA EGYEDÜL!"
 - OMG ez szörnyű. - mondta Harry
 - Ugyanmááár ez tuti megint valami hazugság, meg gondolom nem a közelben történt ez az egész.
"Az eset a Rohonczy utcába történt, kérem mindenki aki megteheti ne menjen az utca közelébe" - mondta be a híradó.
 - NANEEE!!!! ILYEN NINCS!
 - Mi van?
 - Az hogy a Rohonczi utca 3 utcányira van innen!
 - És?
 - És az van hogyha el akarunk menni a malomhoz akkor átkell mennünk a Rohonczi utcán!
 - Nefélj, megfoglak védeni, meg úgysem mer a közelünkbe jönni ha többen vagyunk.
 - Én nem félek, hisz Karate-zek is.
 - Jójóó oké értem, csak mondtam.
Megnéztem a fészemet újból és odaírtam komiba hogy "Tali 23:50-kor a házam elött" persze mindenki aki tudta hogy hol lakok az jött.
Harryvel kimentünk a házam elé, később Noncsi és Peti is ki jöttek.Később már Márk, Klau és a többiek is jöttek naés persze Angelika is.Mindenki hozott magával zseblámpákat és azzal világítottunk.
 - Ne merjetek megijeszteni!! - mondtam kicsit hangosan.
 - Mert? - kérdezte mindenki.
 - Peti már csak tudja xD.
 - Ha megmeritek ijeszteni ugyfogtok járni mint én xD találkoztam a földel. - mondta Peti.
Mikor odaértünk bementünk és egyenesen a padlás térre mentünk fel majd kör formában leültünk, majd rém történeteket kezdtünk el mesélni egymásnak.
"És akkor mögé ugrott és leszúrta" fejezte be az elkezdett történetét Klau.
 - Á ez semmi, - legyintettem - akkor most had mondjak én egyet! Egyszer volt 2 fiú testvér pár egy jó és egy rossz.....  - és elkezdtem nekik mesélni egy Horror filmet persze cím nélkül és amikor befejeztem Klau megszólalt:
 - Viasz testek.
 - Igen Klau pontosan. :D Közülete ki látta már?
 - Én! - mondta Klau.
 - Sok horror filmet szoktam nézni mikor unatkozok.
 - Én is így vagyok vele :)
 - Az jó.
 - Dia te télleg szoktál nézni unalmadban horror filmeket - Kérdezte Harry mosollyal az arcán.
 - Aha...
 - Akkor majd én lefoglallak - mondta majd közelebb jött és megcsókolt.
 - Nem kéne már mennünk? - Kérdezte Harry.
 - Ugyan már.. márt kéne menni?
 - Amit a TV bemondott...
 - Csssstttt...mondtam majd Harry szájára tetten a mutató ujjamat. - nyugi nincs itt senki
 - Oké, csak féltelek, tudom hogy te nemfélsz mert megtudod védeni magad, de milessz ha mégsem?
 - Csak nyugi.
 - Oké.
 - Noncsi, hová tűnt peti? - Riadtan néztem Noncsi mellé.
 - Ki? Peti? itt üt mellett....ÚR ISTEN PETI ELTŰNT!!!!  - kiáltott fel Noncsi
 - Jajjne!!! AZ NAGY BAJJ!!
 - Mért?  - kérdezte mindenki.
 - Lehet hogy elrabolta őt az a rabló.
 - Az lehetetlen!! - mondta Noncsi rémülve.

     ~ A kövi részt ha akarjátok olvasni ehhez a részhez kérnék vagy 3 komit vagy pedig 16olvasót    (megtekintést). Addig is sziasztok ~

~ Halloween éjszakája ~

 

- Csokis lett a szád :D 

 - Naés?... - félbeszakított egy csókkal.
 - Megnézzük a felhők felett három méterrel  filmet?
 - Aha jó :D nézzük meg még ugysem láttam.
Bekapcsoltuk a DVD-t. Én Harry ölében ültem,már szinte elaludtam annyira fáradt voltam. Már a film felénél volt a történet mikor könnyeztem.
 - Ez gyönyörű film.
 - Igen az :').
Vége lett a filmnek s anyukám hangját hallottam a konyhából.
 - Dia megjöttem! - kiabált.
 - Szia. - szintén kiabáltam neki mivel az emeleten voltunk.
Még sokáig beszélgettünk majd csak egymás szemében merengtünk el mikor észrevettem hogy egy könnycsepp gördül le az arcomon.
 - Mi a baj?
 - Aggódok.
 - Miért?
 - Noncsi miatt.Mivan ha Brett nem tartja be amit mondott utolján?
 - Ez nemfog megtörténni, ne aggódj, ezt nem fogom hagyni sem én sem Peti sem a Márk.
 - Köszí hogy így megvéditek Noncsit.
 - Már olyanok vagyunk mint egy család.
 - Aha :D.
Teltek,multak a napok,hónapok. azóta a nap óta sem láttuk Brettéket.Harry elment a fiukkal turnézni, már egy hónapja nem láttam és már nagyon hiányzik. Már Halloween napja közeledett.Az utcák ki voltak világítva tök lámpásokkal és ijesztő bábukkal voltak kidíszítve a házak.Kimentem este az utcába sétálni és közben twittereztem a telefonomon.Igen, megint minden arról szólt hogy "Harry barát nője így...Harry barát nője úgy... blablabla...." Tovább sétáltam és zenét hallgattam a hecceltemen, mikor valaki hirtelen megijesztett a hátam mögött!Én annyira megijedtem hogy megfogtam az illető csuklóját és átlendítettem majd a hátára esett.
 - Áúú... szólalt meg az illető és a kucsmája leesett a a kucsmája a fejéről. Odamentem hozzá és megszólaltam.
 -Peti? :@
 - Szia neked is.
 - Juj...bocsi...nem akartalak megütni, sajnálom, ugye jól vagy? Nem lett semmi bajod?
 - Jól vagyok és ne - nem  nincs semmi bajom - (dadogott).
 - Akkor jó. - majd felsegítettem a földről. - Hogyhogy itt vagy?
 - Halloween alkalmából eljöttem. Most a mamámnál vagyok pár napig,csak most kijöttem egyet sétálni.
 - És megijesztettél.
 - Bocsi, nem hittem volna hogy így reagálsz majd rá.
 - Semmi baj am ez csak a Karate szakkör hibája :D.
 - Jól tudsz Karate-zni annyi szent.
 - Köszi :D
 Elsétáltunk a parkba, mikor egy csapat gyerek ment az utcába jelmezbe öltözve.
 - És mi újság van Harryvel?
 - Semmi különös már egy hónapja nem láttam mert turnézni ment a srácokkal de tartjuk a kapcsolatot skype-on
 - Jah értem.
 - És mi van veled? Találtár már Londonban helyes lányt?
 - Nem még nem :(
 -ismerek egy lányt, aki nem Londoni de ő meg nem tud bepasisni pedig szép.
 - Télleg?
 - Aha :).
 - És ismerem?
 -  Öhm...Nem tudom, ha csak nincs meg fészen ismerősnek.
 - Mi a neve?
 - Álneven van fent "Csak egy lány" néven.
 - Az nincs meg meg ismerősnek
 - Kár :( Nem jössz át hozzám?
 - De, vagyis oké menjünk
 - Rendben.
Elmentünk hozzám, de senki nem volt otthon mikor bementünk.
 - Peti, várj meg itt midjárt jövök.
 - Oksa.
Gyors felmentem megnézni hogy a szobámban van-e a Noncsi.És tényleg ott volt, gépezett.
 - Halli
 - Szia
 - Noncsi ráérnél egy percre?
 - Aha persze.
 - Lehetne egy nagyon nagy kérésem?
 - Mi lenne az attól függ.
 - Járnál Petivel?
 - Hogy mi???? O.o :o de miért?
 - Olyan szomorú mióta elköltözött, meghogy nem talál magának egy lányt sem mert csak engem aka, de tudja hogy én már foglalt vagyok, és erről csak is én tehetek.
 - Nem fogok vele járni azt elfelejtheted hogy én valaha is összejönnék vele.Amúgy sem jön be nekem.meg énsem neki szóval mind1.
 - Kérleeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeek kééérleeeeeeeeeek!!! légyszíílégyszííííííí!!!!
 - Nem! Nem, nem és nem!
 - Jó akkor megmondom neki hogy sajna az a csaj akit említettem neki hazakergeti!
 - Miért? :o Ittvan?
 - Igen, a nappaliban, engem vár mert mondtam neki hogy mindjárt jövök, ez miatt jöttem fel.És Halloween-t a mamájánál tölti.
 - Jah értem.
 - Naa akor légyszíí légyszíííííí.
 - Jójó de csak beszélek vele oké?
 - Rendben, köszönöm.
Noncsi lement a nappaliba addig én fészeztem, twittereztem,mikor valaki megdobta a szoba ablakomat valamivel kintről.Kinéztem de senki nem volt ott, kimentem a szobámból, lementem a lépcsőn és az utolsó 6 lépcsőfokot kihagyva leugrottam (mondanom sem kell mekkora hangot csaptam vele).Felálltam és láttam hogy a nappaliban a kanapén Peti és Noncsi csókolóztak(?) nem törődtem velük, gyors a bejárati ajtóhoz futottam majd kinyitottam.
 - Csokit vagy csalunk! - Megpillantottam Harry-t az ajtóban. rögtön elmosolyogtam és megöleltem.
 - Harry! - csak ennyit tudtam mondani örömömben.
 - Szia Dia :D.
 - Gyere be.
Besétáltunk de hirtelen Harry megállt.
 - Ő ki? - mutatott Petire.
 - Ő az egyik régi haverom Peti.Szerintem most hagyjuk őket a Noncsival.
 - Miért járnak?
 - Hát, még nem tudom.
 - Értem.
Közben felmentünk a szobámba.
 - Van egy ötletem!
 - És mi lenne az?
 - Tudod, ma van Halloween és már régóta tervezem hogy elmehetnénk a haverokkal egy romos malomba.
 - Ez egy jó ötlet :D.
 ~ Sziasztok, köszi hogy olvassátok a blogomat meg minden.Ezt a részt azért írtam egy kicsit hosszabbá mint a többit mert már sokan írták fészen is hogy írjam hosszabbra a részeket mert akkor nem kell olyan sokat várni a kövi részekre. A következő részt 4 komi/13 olvasó(megtekintés) után hozom. Sziasztok addig is ~

~ Harry, szeretlek ~

Lementem és kinyitottam az ajtót.
 - Szia Harry.
 - Szia Dia bejöhetek?
 - Persze :). gyere.
Bejött, leült a kanapéra majd én is leültem és megcsókoltam.
 - Ezt miért kapom?
 - Mert szeretlek.
 - Énmeg imádlak :D.- majd felemelt.
 - Mikorra kell hazamenned?
 - Mikor te azt mondom :D.
 - És a menedzser?
 - csak 1 hét mulva megyünk koncertezni Franciaországba.
 - Jah :D. értem
 - A szüleid hol vannak?
 - Dolgoznak :D.
 - És meddig?
 - Hatig :). mért kérded?
 - Csak úgy.
 - Oks.
Átölelt majd felvitt a szobámba.
 - Tegyél le!!! - mondtam mikor felértünk a lépcsőn.
 - Oké de miért?
 - Mert félek hogy leesek.
 - Az én kezeimből soha nem fogsz kiesni :).
 - :DDDDD
Bementünk a szobámba majd leültünk az ágyra.
 - Mit csináljunk? - kérdezte Harry.
 - Amit akarsz :).
 - Ó tényleg?
 - ajaj.. ez rossz ötlet volt xD.
 - Nem... nem olyanra gondoltam xDD.
 - Akkor látom csak nekem mocskos a fantáziám.
 - Ez nem igaz.
 - De igen!
 - De nem!- majd megcsikizett.
 - Nee!! hagy abba! - mondtam nevetve.
 - Addig nem amíg nem mondod ki!.
 - Oké,okééé győztél mostmár engedj el xDDD.
 - Olyan édes a hangod.. ^^ - Majd közelebb húzott és megcsókolt.
 - Cukíí vagy :D.
 - Teis nagyon :D.
 - Szeretlek.
 - Énis :).
Csak feküdtünk az ányamon miközben hallgattam hogy ver a szíve Harrynek.
 - Mért ver ilyen gyorsan a szived?
 - Mert te ittvagy velem :D.
 - Édesvagy :).
 - Te is nagyon ^^
 - Nem megyünk el valahova?
 - Jó és hova?
 - Nemtudom.
 - Például a plázába?
 - Plázába? :o minek?
 - Csak úgy.
 - Oké.
Elsétáltunk a plázáig és bementünk.Harry olyan furcsa volt egész út alatt, mintha valamit tervezett volna.
 - Itt állj meg!
 - De miért? és miért a Chlaire's bolt elött?.
 - Csak állj meg.
 - Oké.de mért?
 - Az titok! csak várj meg itt és el ne mozdulj.
 - Oké.
Elővettem a telefonomat és nézegettem a sok képet rajta.kb. 5 perc mulva 2 hideg kéz takarja el a szememet mögülem.
 - Harry? kérdeztem elmosolyodva.
 - Igeeen?
 - Hol voltál eddig?
 - Ittis ottis. :D csukd be a szemed.
 - oké
Mire kinyitottam a szemem Harry egyarany nyakláncot adott a kezembe melyen egy szív medál volt.
 - Harry... ez... gyönyörű *.* - mondtam majd szorosan magamhoz öleltem.
 - Örülök ha tetszik.
 - Naggyon,naggyon tetszik :D.
 - Nyisd ki!
Kinyitottam a medált és a szív két részében a képünk volt az egyikbe az én képem a másikban az övé.
 - OMG ez nagyon szép. ^^ de honnan volt....
 - Tegnap felhívtamőket és email-ben küldtem rólad és rólam egy képet majd beletették az ékszerészek.
 - Jah értem :').
Hazasétáltunk hozzám és még sokat beszélgettünk.
 -  Nagyon jó itt lenni :D.
 - Nálad?
 - Nem, hanem veled :).
 - Veled is nagyon jó ittlenni :D.
 - Nem eszünk valamit?
 - Jó együnk :D.
 - Akkor lemegyek készíteni szendvicseket :D az jó lessz?
 - Igen, persze :D.
 - Én nutellásat eszek neked milyent hozzak?
 - Nekem is nutellásat.
Lementem a konyhában és elkészítettem a szendvicseket, mikor már a tálvát vettem elő "valaki" hátulról megfogta a derekamat.
 - Már készek vannak?
 - Igen :D menjünk fel :D.
 - Oké.
Felmentünk a szobámba és bekapcsoltam a TV-t éppen a One Thing ment benne.
 - Jéé... derégen forgattuk már ezt a klippet :d - mondta Harry.
 - És mégis milliónyi lányt vonzott.
 - Jah.:D - mondta majd megcsókolt.

~ Egy átlagos nap és egy hír közlése. ~

Ajtókopogtatást hallottam. Noncsi jött be a szobába.

 - Dia mi a baj?
 - Se-semmi. - szipogtam.
 - Naa mondjad mi a baj? Talán Harryhez van köze?
 - Nem... csak az hogy anyumék hazudtak hogy a Márk az uncsitesóm, mert nemrég mondta el mikor a családról faggattam.
 - Jajj...nesírj.Attól hogy kiderült hogy nem az unokatesód szerintem ő még akkor is annak tartana ha ezt ő is tudná..
 - Igazad van de ez most olyan rossz. 17. éves vagyok és anyumék kerek 17 éven ár titkolták hogy az uncsitesóm. Pont azok titkolták akikben a legjobban megbízok erre tessék megint átvertek.
 - Ne magadat hibáztasd hogy nem a rokonod. Nem te tehetsz róla.
 - Igen, tudom.
 - Szerintem nagyon hosszú volt ez a nap mindkettőnk számára szóval szerintem menjünk aludni.
 - Oké gyorsan lefürdök.
 - Oks én már voltam :).
Elmentem lefürödni majd  majd lefeküdtem és elnyomott az álom.
Reggel csengetésre ébredtem gyorsan átöltöztem és kómásan lementem kinyitni az ajtót.
 - Szia Márk. mondtam mikor kiyitottam az ajtót.
 - Szia Dia bocsi ha felébresztettelek.
 - Semmi baj amugy is  ijenkor szoktam kelni am miért jöttél?
 - Noncsi ittvan?
 - Nemtudom, még nemláttam a házban.
 - Jah, értem csak beszélni szerettem volna vele.
 - úúúúúúú....
 - Nem szerelmi ügyben.
 - Jah oké. am nem megyünk el egyet fagyizni? 
 - Jó oké
 - Akkor addig várj meg a nappaliba még elkészülődöm.
 - Oksa.
Elmentem a fürdőbe megcsinálni a hajamat, megarcotmosni utánna lementem és elmentünk fagyizni.
 - Márk valamit el kell mondanom.

- Igen? Mi lenne az?
 - Szóval az hogy... anyukámmal beszéltem tegnap és hát azt mondta hogy te nem vagy a rokonom.
 - HOGY MIVANN?????? :o :o :O :O :O
 - Tudom.. én is így reagáltam rá. 
 - Ezt nemhiszem el.
 - Hát énsem. 


 - Nemhiszem el, hogy tudtak hazudni neked meg nekem a szüleim ennyi éven keresztül?
 - Foggalmam sincs de ha nem vagyunk rokonok attól még ugyan úgy tekintünk egymásra nem?mintha rokonok lennénk?
 - Jah... igaz. :).
 - Aha.
 - És hogy vagy Harryvel?
 - Hát elég jól elvoltunk.
 - Értem
 - Jah.
Megedtük a fagyinkat majs sétáltunk az utcán egyszer csak halljuk hogy kiabálva kergeti egymárst 4 fiú.
Azok akik tegnap nekemjöttek.
 - Héé!! - kiabáltam nekik de mintha a falnak beszéltem volna. Hazamentünk gépezni, majd Márk elment Klaudiához.Én addig tovább gépeztem mikor megint csengetett valaki a bejárati ajtón.

~ Köszönöm szépen hogy ilyen sokan olvassátok a blogomat meg minden ne feledjétek csak is miattatok irom ezt az egészet és köszönöm hogy meglett az előző részhez a 10 megtekintés ezúttal ehhez a részhez 12 megtekintés kérek és hozom a kövi részt ha meglessz a 12 olvasó addig is sziaztok ~

~ Egy titok fényre derül ~

Ekkor meghallottam az ajtócsengőt. Noncsi kinyitotta én addig gyorsan felszaladtam a szobámba. Pár perc után kettő ajtókopogást hallottam.
 - Hagyjál békén! - kiabáltam a szobaajtóm felé.
 - Én vagyok az Márk.
 - Óoo.. akkor gyere be.
 - Hogy vagy?
 - Jól köszi, vagyis jobban mint voltam.
 - Értem :D.
Pár óra mulva megint csengettek de ezúttal Márk ment le hogy kinyissa. Én addig a szobámba maradtam és zenéthallgattam.Pár perc mulva ismét kopogtattak odamentem és kinyitottam a szobaajtót.
 - Szia Harry! - Hajtottam le a fejemet a földre nézve.
 - Szia Dia bejköhetek?
 - Persze :D ülj le. - Majd lehuppant az ányamra és mellé ültem.
 - Szóval csak annyit akarok mondani hogy sajnálom vagyis bocsánatot szeretnék kérni mert... - közbevágtam.
 - Hagyd ezt abba csak felejtsük el jó? Gondolom azon az estén nem voltál józan mert ahogy elnéztem egy buliba készült az am kép.
 - Jah asszem mert arra az estére már nem emlékszem.
 - Akkor jól gondoltam. És egyedül jöttél?
 - Nos... igen.
 - És csak miattam?
 - Igen. :D miattad még a világ végére is elmennék.
 - Akkor igaza volt a Noncsinak
 - Miben?
 - Abban hogy utánnam fogsz jönni :D.
 - Hát, ikttvagyok :D
 - Igeen és ennek nagyon örülök :DD - Mondtam miközben megöleltem.
 - Menjünk el valahova.
 - Jó de hova?
 - Nemtudom csak ugy sétálni :d.
 - Oké.
 - Látom Noncsi már jobban van :D.
 - Igen....Eléggé sokkos állapotban jött velünk haza de már lenyugodt :D. 
 - Jah értem és hogyszabadítottátok ki.
 - A Márk megfenyegedte őket meg minden...
 - Aha, értem.
Elmentünk sétálni majd valaki nekemrohant hátulról. Nem láttam hogy ki volt az mert kapucni volt a fején, de utánna kiabáltam:
 - Hé nemlátsz a semedtől?
De ő csak tovább rohant.Felkeltem a fölsről és tovább sétáltunk.
 - Harry te nem érzed mintha valaki követne minket?
 - Nem. Mert?
 - Én nagyon úgy érzem.
 - Engem nem zavar addig amíg nem bánt.
 - Jah, igaz.
Leültünk egy padra a zözelben lévő parkba, és zenéthallgattunk.Harry elkezdett énekelni azt a számot amit épp hallgattunk.Nagyon szép hangja volt.
 - Gyönyörű a hangod :D.
 - A tied is :D.
 - Dehát én nem is énekeltem.
 - Tudom, de akkor is szép a hangod.
 - Cuki vagy ^^ - majd megcsókoltam.
Még sokáig sétáltunk amíg be nem sötétedett.Később Harry hazakísért, és egy öleléssel,csókkal elbúcsúztunk.Bementem a lakásba és épp akkor acsoráztunk.Noncs, apu, és anyu már az asztalnál ettek. Én is leültem melléjük és megedtem a vacsorát. miután mindenki bement a szobába kivéve anyu kérdeztem tőle valamit.
 - Anyu a Márk nekem milyen ágon az unokatesóm?
 - Apukád testvérének a fia.De gondolom ezt eddig is tudtad.
 - És apunak volt féltestvére?
 - Nem mert?
 - Akkor hogyhogy  jülönbözik a Márk neve az enyémtől mikor apunak csak egy fiu tesója van és az nem a féltesója? És mi a vezetékvene?
 - Wilson Joe
 - De hisz én nem Wilson vagyok hanem Roosevelt. (NA IGEN NEM MUTATKOZTAM BE! A TELJES VENEM DIANA ROOSEVELT, a blogban)
 - Nos... Itt az ideje hogy elmondjak valamit.
 - Éspedig?
 - Azt hogy Márk nem az unokatestvéred.
 - Akkor milyen rokonom?
 - Nem a rokonod! Apukád és az ő apukája nagyon jó barátok kiskoruk óta és úgy tekintenek egymásra mint két testvér.
 - HOGY MIII?????:@ :@ :@ :@ EZT EDDIG MÉRT NEM MONDTAD?
 - Nem akartam hogy kiakadj.
 - Hát ez nem valami megnyugtató. NEM HISZEM EL HOGY MÁR MINDENKI CSAK HAZUDOZIK NEKEM!
Felfuottam a szobámba magam mögött becsapam a szobaajtót és a térdelve álltam majd az arcomat a térdembe temettem és csak sirtam és sirtam.
      ~ A következő rész tartalmából ~
     Dia elmeséli márknak hogy nem rokonok.Márk is ugyanúgy reeagál rá mint Dia, majd eltöltenek együtt egy napot. később Harry átmegy Diához, és vele is tölt egy kis időt.
U.I.: a kövi részt 10 olvasó/megtekintés után hozom addig is sziaztok.