Ekkor meghallottam az ajtócsengőt. Noncsi kinyitotta én addig gyorsan felszaladtam a szobámba. Pár perc után kettő ajtókopogást hallottam.
- Hagyjál békén! - kiabáltam a szobaajtóm felé.
- Én vagyok az Márk.
- Óoo.. akkor gyere be.
- Hogy vagy?
- Jól köszi, vagyis jobban mint voltam.
- Értem :D.
Pár óra mulva megint csengettek de ezúttal Márk ment le hogy kinyissa. Én addig a szobámba maradtam és zenéthallgattam.Pár perc mulva ismét kopogtattak odamentem és kinyitottam a szobaajtót.
- Szia Harry! - Hajtottam le a fejemet a földre nézve.
- Szia Dia bejköhetek?
- Persze :D ülj le. - Majd lehuppant az ányamra és mellé ültem.
- Szóval csak annyit akarok mondani hogy sajnálom vagyis bocsánatot szeretnék kérni mert... - közbevágtam.
- Hagyd ezt abba csak felejtsük el jó? Gondolom azon az estén nem voltál józan mert ahogy elnéztem egy buliba készült az am kép.
- Jah asszem mert arra az estére már nem emlékszem.
- Akkor jól gondoltam. És egyedül jöttél?
- Nos... igen.
- És csak miattam?
- Igen. :D miattad még a világ végére is elmennék.
- Akkor igaza volt a Noncsinak
- Miben?
- Abban hogy utánnam fogsz jönni :D.
- Hát, ikttvagyok :D
- Igeen és ennek nagyon örülök :DD - Mondtam miközben megöleltem.
- Menjünk el valahova.
- Jó de hova?
- Nemtudom csak ugy sétálni :d.
- Oké.
- Látom Noncsi már jobban van :D.
- Igen....Eléggé sokkos állapotban jött velünk haza de már lenyugodt :D.
- Jah értem és hogyszabadítottátok ki.
- A Márk megfenyegedte őket meg minden...
- Aha, értem.
Elmentünk sétálni majd valaki nekemrohant hátulról. Nem láttam hogy ki volt az mert kapucni volt a fején, de utánna kiabáltam:
- Hé nemlátsz a semedtől?
De ő csak tovább rohant.Felkeltem a fölsről és tovább sétáltunk.
- Harry te nem érzed mintha valaki követne minket?
- Nem. Mert?
- Én nagyon úgy érzem.
- Engem nem zavar addig amíg nem bánt.
- Jah, igaz.
Leültünk egy padra a zözelben lévő parkba, és zenéthallgattunk.Harry elkezdett énekelni azt a számot amit épp hallgattunk.Nagyon szép hangja volt.
- Gyönyörű a hangod :D.
- A tied is :D.
- Dehát én nem is énekeltem.
- Tudom, de akkor is szép a hangod.
- Cuki vagy ^^ - majd megcsókoltam.
Még sokáig sétáltunk amíg be nem sötétedett.Később Harry hazakísért, és egy öleléssel,csókkal elbúcsúztunk.Bementem a lakásba és épp akkor acsoráztunk.Noncs, apu, és anyu már az asztalnál ettek. Én is leültem melléjük és megedtem a vacsorát. miután mindenki bement a szobába kivéve anyu kérdeztem tőle valamit.
- Anyu a Márk nekem milyen ágon az unokatesóm?
- Apukád testvérének a fia.De gondolom ezt eddig is tudtad.
- És apunak volt féltestvére?
- Nem mert?
- Akkor hogyhogy jülönbözik a Márk neve az enyémtől mikor apunak csak egy fiu tesója van és az nem a féltesója? És mi a vezetékvene?
- Wilson Joe
- De hisz én nem Wilson vagyok hanem Roosevelt. (NA IGEN NEM MUTATKOZTAM BE! A TELJES VENEM DIANA ROOSEVELT, a blogban)
- Nos... Itt az ideje hogy elmondjak valamit.
- Éspedig?
- Azt hogy Márk nem az unokatestvéred.
- Akkor milyen rokonom?
- Nem a rokonod! Apukád és az ő apukája nagyon jó barátok kiskoruk óta és úgy tekintenek egymásra mint két testvér.
- HOGY MIII?????:@ :@ :@ :@ EZT EDDIG MÉRT NEM MONDTAD?
- Nem akartam hogy kiakadj.
- Hát ez nem valami megnyugtató. NEM HISZEM EL HOGY MÁR MINDENKI CSAK HAZUDOZIK NEKEM!
Felfuottam a szobámba magam mögött becsapam a szobaajtót és a térdelve álltam majd az arcomat a térdembe temettem és csak sirtam és sirtam.
~ A következő rész tartalmából ~
Dia elmeséli márknak hogy nem rokonok.Márk is ugyanúgy reeagál rá mint Dia, majd eltöltenek együtt egy napot. később Harry átmegy Diához, és vele is tölt egy kis időt.
U.I.: a kövi részt 10 olvasó/megtekintés után hozom addig is sziaztok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése