- Noncsi, nyugi, tud magára vigyázni.
- De...de...
- Nahjóó menjünk innen! és ha a házamhoz érünk mindenki legyenszives hazamenni, kivéve Márkék. - Mondtam majd felhívtam petit.:
- Peti, vedd fel, vedd feel.... mondogattam amikor kicsengett.
- Halló?
- OMG jólvagy?
- Igen, miért?
- Hol vagy most?
- Öhm.. az egyik utcába vagyok nem messze a malomtól.
- És mért mentél el?
- Mert már unatkoztam.
- Gyere vissza kérlek, a Noncsi már itt sír meg eggódik hogy hol vagy!
- Mi? Hisz azt mondta hogy látni sem akar, mer hogy csak kényszerből jár velem.
- Sa-sajnálom csak azt akartam hogy boldog legyél, éshogy ő is boldog legyen.
- Nemérdekelsz, és nem megyek vissza.
- Ne mondj ilyent.Akkor vajon miért sír a Noncsi?
- Hát tuti nem miattam!
- Tévedsz! Mert igenis miattad, mert veled akar lenni.
- Akkor miért mondta amit mondott?
- Hát, nem azért hogy "elkergessen". Csak gyere vissza kérleek!.
- Nem! Nem megyek.
- Kérlek, bármit megteszek hogy visszagyere...
- Hát...Jó.. Visszamegyek.
- Ó dejóó, Várunk és siess!
- Oké szia.
- Szia.
Letettem a telómat és szóltam a többieknek.
- Ne menjünk még! Várjuk meg Petik.
- Oké - mondta mindenki egyszerre.
- Mégis csak visszajön? - mondta Noncsi.
- Igen :D
Vártunk 10 percet mire Peti visszajött.
*Peti szemszöge*
Már aromos malomba értem, mikor az utolsó lépcsőn mentem fel a padlástérhez.
- Sziaztok.
- Szia Peti - kiáltott fel Noncsi és odafutott hozzám majd megölelt.Én meg csak kérdően néztem rá
- Mivan?
- Semmi csak olyan furi vagy.
- Furcsa hogy tetszel, és szeretlek?
- Szóval mégis?
- Nem azért mondtam hogy elmenj.
- Jah :( bocsi.
- Ez már nem fontos... a lényeg hogy visszajöttél és jól vagy :D.
- Amint látod még élek.
***************
- Szerintem menjünk.
- Oké menjünk.
Elmentünk hozzám közben már mindenki hazament. Én, Márk, Klau és Harry elmentünk hozzám.Noncsi és peti addig elmentek sétálni. Mikor hazaértünk bementünk a szobámba gépeztünk, és zenéthallgattunk. Lementem a Nappaliba mert otthagytam a telefonomat. Épp akkor jöttek be az ajtón Noncsi.
- Hali Noncsi.
- Szia :D és a többiek?
- Fennt vannak a szobámba.
- Jah értem.
- És te? hogyhogy egyedül jöttél?
- Most jöttem haza, mert valami miatt haza kellett mennie.De annyira jó volt vele meg minden....Imádom - ábrándozott Noncsi.
- Ki vagy te és hová tüntetted a régi Noncsit?És hogyhogy már nem utálod Petit?
- Nemtudom, lehet hogy csak elvakított a szerelem.
- Az tuti. :D Nem jössz te is fel?
- De csak elöbb megnézem nem e hívott még anya.
- Oks.
Felmentem a szobámba és láttam hogy be volt csukva az ajtó és csak az hallatszott bentről hogy: "Csókot!Csókot!Csókot'Csókot". Azt gondoltam Biztos Márknak és Klaunak mondják de tévedtem. Benéztem a kulcslyukon, és egy hihetetlen, látszólag hitetetlen dolgot láttam, hogy Harry és Klau (??) csókolóznak (!?)
Mire én berontottam az ajtón.
- Harry Ezt meg miért? - Csak ezek a hangok jöttek ki a számon, és gyorsan eltávolodtak egymástól.
- Ez nem az aminek látszik.... - mondta Harry majd becsaptam a szobaajtót és lefutottam a lépcsőről majd gyorsan felvettem a cipőmet és kimentem.Elfutottam a garázsig a biciklimhez és gyorsan elkezdtem menni a romos ház útja felé. Mikor odaértem a malomhoz, bementem és a legfelső emeletre rohantam. Csak folyt a szememből a könnyek, csak sírtam és sírtam. Néztem a csillagos eget a lyukas tetőn át és gondolkodtam vajon mért tette ezt Harry. Már nagyon sötét volt ls kezdett hideg is lenni, ezért viszamentem a biciklimhez és elindultam hazafele.Mentem át az egyik úttesten és egy nagy fényességet láttam, majd minden elsötétült.
*Eközben Harryéknél:
*Harry szemszöge*
Mikor Dia elment, rögtön futottam utánna, de nem értem utol mikor az uzolsó utcasarkon lefordult, már nemtudtam követni.Hirtelen szirénázó hangot hallottam az útról és egy mentőautó megállt mellettem.Hirtelen nagyon megijedtem.
- Kérem szálljon be! - mondta a mentős és én be is szálltam mellé az ülésre - Ismeri Diana Roosevelt-et?
- Igen, miért mi történt vele? :o
- Nos, azt még nemtudom, de hívtak hogy menjek érte a Rohonczsi utcába.
- OMG jézusom! Akkor siessünk.
Gyorsan oda is értünk és egy lányt láttam a földön heverve, csak reménykedni tudtam hogy nem Dia az. Közelebb mentem hozzá, és láttam hogy egy vértócsában fekszik és egy srác fogja a kezét. Én is odafutottam hozzá és láttam hogy Dia volt az. Gondoltam az a srác hívta a mentőt is.
- OMG Diaa!!!!! NEEE!!! Tarts még ki.Gyorsan Hozd a hordágyat! - mondtam a mentősnek.)
- Van még pulzusa, de alacsony és sajnos fel kell tennem infúzióra.
- Jó oké - mondam dadogva és fogtam közbe Dia kezét. Mikor a kórházhoz értünk röktön bevitték műteni én csak fel alá járkáltam a folyosón idegesen. Kijött egy doktor a műtőszobából és odarohantam hozzá.
- Hogyvan Dia? Milyen az állapota? Ugye meg fog gyógyulni!?
- Dia állapota súlyos koponyatörés és kéz illetve csuklótörést szenvedett. A koponyatörést meg kell műteni.
- Úsiten, és ugye a törés szintje nem halálos?
- Nem, ezt meg lehet műteni akadályok nélkül.
- Huhh... akkor jó.
- De lehet hogy megsérült az agya és emlékezet vesztés is érhette szóval lehet hogy az elműlt fél vagy egy évre nem fog majd emlékezni.
- Jajnee.... - mondtam már könnyes szemmel.
- Nagyon sajnálom, a műtő orvosok mindent megtesznek hogy épségben megtudják műteni, mert már megy a műtés.
- És meddig fog tartani?
- Fél óráig, de utánna még az altató hatása alatt lessz 2 órán át. Addig menjen el, közölni a híreket róla a szüleivel vagy ilyesmi.
- Rendben, köszönöm az információkat.
- Nincsmit.
- Viszlát. - mondtam mikozben a lifthez mentem, majd bementem és a földszintre mentem. Felhívtam Noncsit.
- Szia Harry.
- Hali, figyelj Dia tegnap balesetet szenvedett és most műtik és lehet hogy agykárosodást szenvedett és nemfog emlékezni az emlékezetére az elmúlt 1 év eseményeire - mondtam már zokogva.
- Mi??? NANEEEEEE...NEM NEM NEM NEM NEM ilyen nincs!!!!!! ez nemlehet igaaaz!!
- Igen, de sajnos ez igaz és minden az én hibám :'(.
- Ez nemigaz! nem te vagy a hibás és nem is a Dia!hanem a sors.
- Jah, :'( gyere a kórház elé légyszííí.
- Oké sietek.
- Oks szia.
- Szia - majd letettem a telót. pár perc mulva jött noncsi, majd elmentünk hozzá és bemutatott a szüleinek erre azthitték hogy a pasija vagyok -.-" de megértették a történetünket. Később elmentünk a parka majd Noncsi felhívta Dia szüleit a hírről.Későbbújra bementünk a kórházba De Dia még mindig aludt. Kimentem egy pillanatból a kórházból, és megpillantottam a közelben lévő virágárust, és vettem tőle egy csokor rózsát, majd visszamentem Diához és míg aludt az ágya mellett lévő szekrényre tettem benne egy cetlivel.Fél óra mulva már a szülei is megérkezdtek és láttam a kórterem ablakából hogy kezd ébredezni és a szülei röktön bementek hozzá. Én nem mentem be hanem inkább "haza" mentem a fiukhoz.
- Hé Harry mi a baj? - Kérdezte Zayn mikor sirva léptem be a házba
- Semmi, csak Dia kórházban van.
- Mi? :o ez most komoly? - kérdezte mindenki.
- Aha :(.
- És te miért nem vagy mellette?És egyátalán mi történt?
- Balesete volt, biciklizett és elütötte egy kocsi.És aztmondták az orvosok hogy betörött a koponyája és lehet hogy emlékezetvesztés érte és kihagyta az elmúlt egy év eseményeit.
- Szegényke.. :( és mikor fogsz bemenni hozzá?
- Amíg kórházban van addig nem találkozok vele, hisz lehet hogy arrasm emlékszik ogy ki vagyok, mertmár kerek egy éve járunk és épp ezt az évet felejti majd el.
- Hogy mi???
- Miértelme van hogy vele legyek ha számára idegen leszek?
- Jó oké megértjük - mondták egyszerre
*********************************************************************************
****Dia szemszöge:****
Mikor felébredtem egy fehér szobában találtam magam, azthiszem egy kórteremben egy kórházba mert szúrós klór szag volt.Körülnéztem, és a mellettem lévő szekrényeny egy csokor vörös rózsát láttam, majd odanyúltam érte. Megpillantottam benne egy cetlit mire ez volt irva:"Szeetlek! Kérlek ébredj fel" névtelenül volt ráirva de jól esett hogy valaki szeret, bár nemtudom ki az.Ekkor bejött anyu és apu hozzám.
- Sziaztok - mondtam rekedtesen
- Szia kincsem - jött oda anya és megpuszilt.majd ugyanígy tett apa is.
- Anya, nemtdod hogy ki tette ide ezt a csokor rózsát?
- Fogalmam sincs.
- Egyátalán mit keresek itt? mik ezek az izék a kezemen? (infúziók) És mégis mért van begipszelve a csuklómnál? És mért zúg a fejem,
- Biciklibaleseted volt. Elütött egy kocsi.
- Ezt nem hiszem el, ilyen nincs :@@
- Nyugodj meg, csak pihenk. Most ez a legfontosabb.
- Még meddig kell ittmaradnom?
- Legalább egy hónapig.
- Jajj..nemáár. De ugye a biciklim nem törött össze?
- Nem, csak ujra kell festeni aztmondta apád.
- Jah.. oké.
*1 HÓNAP MULVA*
- Szia Dia :D - jöt be noncsi a kórterem ajtaján mikor kezdtem összepakolni a dolgaimat mivel már meggyógyultam és hazamehettem.
- Szia Noncsi - majd átöleltem - derég láttalak :D hogyvagy?
- Én is téged, am jól vagyok am mikor jöhetsz haza?
- Már csak a papírokra várok.
- Oké. addig ittmaradok :D.
- Jó :).
Vártunk 20 őercet mire az egyik orvos bejött és odaadta a papírokat és hazamentünk a Noncsival.
- Ha hazaértünk mutatok valamit - mondta Noncsi.
- Okés :DD
Negyed óra alatt hazasétáltunk majd felmentünk a szobámba. Gyors átöltöztem és elindultunk arra a megbeszélt helyre amit Noncsi akar mutatni.
- Nah hova megyünk?
- csak kövess - mondta mikor már egy gátnál voltunk.egyszercsak kiértünk egy romos épülethez.
- Ez egy romos....
- Malom, igen, na gyere - majd megfogta a kezem és behúzott az egyik bejáraton.
- Olyan Dejavu érzésem van. - mondtam mikor körülnéztem és az egyik ablakon kinéztem. - Király ez a hely.
- Aha, tudom :D.
Hirtelen magam elé bámultam és gondolkoztam, és gyorsan minden az eszembe jutott, visszakaptam az emlékezetemet.
- KÖSZIII NONCSIII!!!!! - kiabáltam neki majd szorosan megöleltem.
- Mégis mit? - kérdezte értetlen fejjel majd lefutottam a lépcsőn.
- Visszahoztad az emékezetemet! - kiabáltam hátrafele neki.
- Igazán nincsmit :D de hova mész?
- Harryhez - majd a Noncsi is utánam futott.
- Oké
Kifutottunk a malomból, és én egyenesen a 1D lakra futottam de noncsi lemaradt ésmár nem is láttam hol van mire odaértem. Odamentem az ajtó elé és becsöngettem, bíztam benne hogy ittvannak és Harry nyitott ajtót.
- Szia Dia..... - majd nekirohantam és megcsókoltam miközben a földön landoltunk xD.
- Hé csak ne elöttünk.. - mondta egy ismerős h ang mikor leszáltam Harryről és Láttam hogy Louis-ék vannak mellettünk ésrügtön megöleltem őket.
- Ki ez a lány? - kérdezte viccesen Harry.
- Visszatért az emlékezetem, Noncsinak köszönhetően :)
- Ó.. :') dejó :D és ő hol van?
- Lemaradt mikor idefutottam.
- Á értem.
- Hé skacok nemjöttök enni?- kiabált Niall a konyhából.
- Jó menjünk de ha megint pizzát rendeltél.... - mondta Harry
- Nyugi Harry most én csináltam a kaját. - Mondja Niall.
- Jó oké.
- Nah menjünk Harry - mondtam.
- Jó.
~ Sziaztok ujra :D ittvan a kövi rész, és ahogy ígértem hosszabb lett :D ehez a részhez csak 13 megtekintést kell várnom és hozom a kövi részt és aki akar komizhat is;) ~
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése